Dunakeszi város Pest megyében, a Dunakeszi járás székhelye. A Duna túloldalán elhelyezkedő Budakalász várossal megosztva a „Dunakanyar kapuja"-ként is emlegetik.

Földrajzi elhelyezkedés

Dunakeszi város a Duna bal partján, Budapesttől mintegy 15 kilométerre északra helyezkedik el. Földrajzi koordinátái: északi szélesség 47. fok 38. perc és keleti hosszúság 19. fok 8. perc. Dunakeszi az Alföld Duna menti síkság középtájához tartozik, azon belül nagy része a Pesti-hordalékkúpsíkság, kisebb része a Vác–Pesti-Duna-völgy kistájak területén található. Dunakeszi Budapesttel, Fóttal, Göddel és a Szentendrei-szigeten a Szigetmonostorhoz tartozó Horánnyal határos. Földrajzi helyzetéből adódóan a "főváros, illetve Pest északi kapuja", és egyben a "Dunakanyar kapuja" is.

Éghajlat

Dunakeszi éghajlata mérsékelten meleg–száraz. Az évi középhőmérséklet 9-10°C között változik, az évi átlagos csapadékmennyiség 500-550 mm, a napfénytartam kb. 1920-1940 óra/év az 1971 és 2000 között mért adatok alapján. Az uralkodó szélirány északnyugatias, de a déli és az észak-északkeleti szelek sem ritkák. Az átlagos szélsebesség 2-2,5 m/s, ami más hazai területekhez képest kis érték. Ritkán fordul elő 6 m/s-nál nagyobb sebességű, erős szél. A párolgás mértéke meghaladja a csapadék mennyiségét. A Duna közelsége miatt a levegő páratartalma viszonylag nagy, ezért gyakori a ködképződés.

Közlekedés

• Közúti: a város keleti határában húzódik észak-déli irányban a 2-es főút, amely az E77-es európai főútvonalnak is a része. Az út tehermentesítése céljából az 1990-es évek második felében megépült, akkor 2/a számozású gyorsforgalmi út ma az M2-es számozást viseli, autóútként. Később megépült az M0-s körgyűrű akkori nevén 2/b számú (Phare támogatás miatt) szakasza is. A város területén ágazik ki a 2-es főútból a 2101-es út Fót és Gödöllő irányába; több más belterületi útszakasza is országos közútnak minősül öt számjegyű számozással.

• Vasúti: Dunakeszin halad át hazánk első vasútvonala, a 70-es számú Budapest–Szob-vasútvonal, amelynek a Nyugati pályaudvar – Vác vasútállomás közötti első szakaszát 1846-ban adták át. Az első szerelvényen utazott József főherceg, Széchenyi István és Kossuth Lajos is. Dunakeszi területén egy vasútállomás (Dunakeszi vasútállomás) és két megállóhely (Dunakeszi alsó megállóhely és Dunakeszi-Gyártelep megállóhely) található ezen a vonalon. Érinti Dunakeszi területét a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal is, annak egy megállóhelye (Alagimajor megállóhely) van a közigazgatási határokon belül.

• Vízi: a Duna, mint nemzetközi vízi főútvonal, fontos szerepet tölt be a folyami hajózásban. A várost a Szentendrei-szigettel (Horány) rendszeres kompjárat köti össze, ennek felhajtója közúton a 2-es főútból, annak 20,200-as kilométerszelvényénél, nyugat-északnyugati irányban kiágazó, közel egy kilométer hosszú 12 301-es számú mellékúton (települési nevén Rév utcán) érhető el.

• Légi: a lóversenypálya szomszédságában vitorlázó repülőtér működik, elsősorban hobbi és sport célból (vitorlázó-, sárkány-, helikopter, kis gépek).

Népesség

Dunakeszi napjainkban a budapesti agglomeráció egyik legnagyobb ütemben fejlődő városa, népességszáma évről évre folyamatosan növekedik. A következő táblázatban nyomon követhetjük miként változott Dunakeszi lakossága 1960-tól:

A népességkutatók szerint ha továbbra is ezt a tendenciát követi a város népesedési fejlődése, akkor 2021-re elérheti akár az 50 000-es lakosságot.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 1,1% németnek, 0,4% románnak mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 28,1%, református 8,8%, evangélikus 1,5%, görögkatolikus 0,9%, felekezeten kívüli 24,5% (34,1% nem nyilatkozott).

Gazdasági élete

A városban nincs számottevő munkanélküliség a helyi ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások fejlettsége és Budapest közelsége miatt, ahová nagyon sokan járnak dolgozni.

Forrás: Wikipedia